Az elmúlt hetekben rengeteg írás megjelent a közösségi oldalakon, elsőként a tulajdonos felhívása, hogy őt rendőrök vitték el a saját lakásából, majd a vele együttérző tömegek hozzászólásai - és végre nyilatkozott a tévében a csalónak kikiáltott albérlő is, miszerint ő semmi rosszat nem tett, de a herce-hurca miatt még az állásából is elbocsátották.
A fent említett eset minden szempontból felháborító, akárki a hibás - de sajnos a magyar bérleti viszonyokra rendkívül jellemző. Érdemes lenne változtatni a hozzáálláson - mindkét oldalon. Néhány megállapítás következik, gondoljátok hozzá minden mondathoz, hogy tisztelet a kivételnek.
Az átlag magyar bérlőnek nincs pénze kaucióra, így előbb-utóbb nem tudja fizetni a bérleti díjat, sem a számlákat. Az átlag magyar bérlő tartozást halmoz fel a bérbeadó kárára. Az átlag magyar bérlő lelakja a lakást, nem vigyáz a bútorokra. Hétvégente bulit rendez, amivel zavarja a szomszédokat, de ez a legkevésbé sem érdekli. Felmondás esetén az átlag magyar bérlő nem költözik el, csak egyszerűen nem fizet. Ha végre valahára kiköltözik, a lakást fel kell utána újítani, a többi lakótól pedig sűrűn elnézést kérni a bérlő viselkedése miatt.
Az átlag magyar bérbeadó drágán adja ki a pocsék lakását. Az átlag magyar bérbeadó nem ír szerződést, nem ad számlát, jó esetben ad átvételről bizonylatot, viszont elkér 2-3 havi kauciót. Az átlag magyar bérbeadó a bérlő távollétében bejár a lakásba, kutat, majd pletykál arról, mit is talált. Az átlag magyar bérbeadó egyáltalán nem javíttatja meg a lakásban elromló dolgokat, nem javíttatja ki a beázást, holott a biztosító kifizeti neki. Az átlag magyar bérbeadó egyik napról a másikra kiteszi a bérlőjét az utcára, aki örülhet, ha egyáltalán visszakapja a kaucióját.
Mindkét fél a másikat hibáztatja, mint ahogy lenni is szokott- igazságot tenni nem tisztem, de adnék némi információt - bérlő és tulajdonos hogyan védheti meg magát.
Nos, nézzünk néhány alapszabályt, mi a megfelelő és jogszerű eljárás bérbeadás-bérbevétel során:
1. Mindig legyen bérleti szerződés - és abban legyen részletesen leírva, hogy mennyi időre (ha határozatlanra is), milyen összegért, pontosan milyen feltételekkel és felszereléssel adjuk/vesszük ki a lakást.
2. Mindig kérjünk/adjunk kauciót - ha részletre is. Ez, a közhiedelemmel ellentétben nem csak a tulajdonost védi, hanem a bérlőt is, ha megcsúszna a bérleti díj fizetésével, van tartalék. Fontos tudni, ha a bérlő mondja fel idő előtt a szerződést, akkor elveszíti a kauciót - ha a bérbeadó, akkor a kaució dupláját kell visszaadnia. A kaucióval kapcsolatos részleteket szintén foglaljuk bele a szerződésünkbe!
3. Mindig írassuk át a közüzemi számlákat a bérlő nevére - ő használja, a fizetési kötelezettség is őt terhelje, s ha tartozást generál, azt rajta hajtsák végre. Mindezeken túl, ha a bérlő hitelt szeretne felvenni, szüksége lesz közüzemi számlákra is hozzá, vagy ha segélyt igényelne, szintén kérni fogják tőle. A számlák átíratása ingyenes - sőt, kötelező: ha nem íratjuk át, az sok esetben szabálytalan vételezést jelent, amiért a közműszolgáltató plusz díjat vethet ki ránk. A bérleti szerződésben szerepeljenek a mérőórák állásai is!
4. A tulajdonos mindig jelentkezzen ki a lakásból, míg a bérlő mindig jelentkezzen be! Sokan nem tudják, de ez kötelező - a lakcímkártyátok ugyanis közokirat, és ha hamis tényt foglaltattok közokiratba, az bűncselekmény. Volt már olyan, hogy valaki csak azért kapott börtönbüntetést, mert nem jelentkezett ki a lakásából!
5. Ha lakásról beszélünk, nagyon fontos a közös költség kérdése: ennek ugyanis csak az a része terhelhető a bérlőre, ami tényleges fogyasztás (pl. víz, fűtés), de a lakás értékét növelő egyéb része (a lakóközösség félretett pénze, az épület egészének biztosítása, a korábban a lakóközösség által felvett hitel törlesztése) NEM terhelhető a bérlőre! Nem is jogos, és nem is korrekt.
6. Ha a tulajdonos bérbe adja a lakását, onnantól a bérlő van birtokon belül - tehát cserélhet zárat!!! Teljesen jogszerűen! A tulajdonos törvényben meghatározott időszakonként előre egyeztetett időpontban ellenőrizheti a lakás állapotát - és csakis akkor! A bérlő azért fizet, hogy kizárólagosan használhassa a lakást.
7. Ha fel kell mondani a szerződést, tegyük szabályosan és korrekten. Tűzzünk ki kezelhető határidőket - ami nem 48 óra!!! Nem is egy hét! A bérlőnek nehéz másik lakást találni, a tulajnak pedig másik bérlőt! Tartsuk ezt tiszteletben - ne okozzunk kárt egymásnak. Ilyenkor is mindent pontosan számoljunk el, a mérőórák állását is rögzítsük, és a változást ismét jelezzük a szolgáltatók felé.
A lakásba való bejelentkezésről - kijelentkezésről: sok tulajdonos fél megengedni, holott a bérlőnek a bejelentkezés joga is, és kötelezettsége is. Megnyugtatható a tulajdonos többek között azzal, ha a kaució egy részének visszaadását a kijelentkezés igazolásához kötjük a szerződésben. Ha a bérlő nem jelentkezik ki, az a tulajdonosnak költség - a kényszerkijelentés díja és az eljárás kellemetlensége tart vissza sok korrekt tulajdonost attól, hogy engedje a bérlőjét bejelentkezni.
A bejegyzésre okot adó tulaj-bérlő páros igencsak sok hibát vétett - mindkét fél. Azonban, mielőtt hirtelen felindulásból megosztogatnánk valaki fényképét, hogy szemét csaló - gondolkodjunk. Bármikor kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy az ellenfelünk előadása alapján mi látszunk szemét csalónak - akkor is, ha az egyetlen hibánk a bizalom volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése